Példátlan elszántság: Karikó Katalin Nobel-díja

Karikó Katalin magyar biokémikus az első magyar nő, aki orvostudományi Nobel‑díjat kapott.

A tudóst 2023-ban ismerték el megosztott Nobel‑díjjal, ugyanis a díj a Karikó‑Weissman páros munkájának szólt, amely leehtővé tette a módosított nukleozid‑bázisok felfedezését és alapvetően alakította át az mRNS‑vakcinák biztonságát és hatékonyságát.

Karikó Katalin 1955. január 17‑én született Szolnokon. Biológiai alapszakos diplomát (1978) és biokémiai doktori címet (1982) szerzett a Szegedi Egyetemen.

1989‑ben került a Pennsylvaniai Egyetemre, ahol hosszú éveken át küzdött elutasításokkal és finanszírozási nehézségekkel. 2013 és 2022 között a BioNTech RNA terápiás részlegének alelnökeként tevékenykedett.

Munkája kezdetben alulmaradt a tudományos támogatások között, gyakran illették „nem finanszírozható tévhit” címkével, idővel azonban bebizonyította, hogy mRNS‑alapú terápia valóban életmentő lehet.

Ő az első magyar nő, aki orvostudományi Nobel‑díjat kapott - ezzel a 2002‑ben irodalmi díjjal kitüntetett Kertész Imre és a Nobel‑díjas Szent‑Györgyi Albert nyomdokaiba lépett.

A Nobel-díjhoz vezető út

Karikó és Weissman 2005‑ben kimutatta, hogy ha a laborban szintetizált mRNS‑szekvenciák nukleozid‑bázisait módosítják - például uridin helyett pszeudouridint alkalmaznak -, akkor elkerülhető az immunválasz, amely gyulladást okozna. Emellett így nagyobb mennyiségű kívánt fehérje termelődik.

A COVID‑19 elleni mRNS‑vakcinák úttörő alapjait Karikó Katalin ismerte fel

Karikó − később a BioNTech-ben alelnökként − olyan lipid részecskék technológiáját segítette kialakítani, amelyek megvédik az mRNS-t a lebomlástól és biztosítják, hogy a sejtekbe bejusson.

Ez képezte az alapját 2020-ban a Pfizer/BioNTech és Moderna mRNS‑vakcinák gyors, sikeres kifejlesztésének, amelyek több mint 90 százalékos hatékonysággal akadályozták meg a súlyos koronavírus kialakulását.

Más betegségek esetén is hasznos a technológia

A technológia gyorsan átvezethető más betegségekre is – ilyen az influenza, a HIV, a rák, az autoimmun kórképek – és már több mint 13 milliárd mRNS‑vakcina dózis került beadásra világszerte, ami milliók életét mentette meg. Új utakat nyitott a terápiák terén is.

Az mRNS‑technológia „gyors prototípus-készítést” tesz lehetővé – a genetikai információ birtokában néhány hét alatt kifejleszthető egy új vakcina.

Jövőbeli terápiás lehetőségekre is van mód. Kutatások folynak mRNS‑alapú kezelésekre rák, ritka genetikai betegségek és neurodegeneratív kórképek ellen – ez az orvostudomány egyik leggyorsabban fejlődő területe.

Inspiráció az új generáció számára

Karikó Katalin példátlan elszántsága rendkívüli volt. Senki sem hitte, hogy mRNS‑terápia működni fog – ő mégis kitartott, s végül Nobel-díjat is kapott.

Érdekesség, hogy a magyar tudós a Nobel‑jutalmát a Szegedi Tudományegyetemnek ajánlotta fel.

Inspirációt jelent az új generáció számára: cikkei, interjúi, memoárja  - amely 2023‑ban jelent meg Breaking Through címmel - ösztönző erővel bírnak a tehetséges kutatók számára.

B.A.