A játékelmélet mestere volt Harsányi János Nobel-díjas közgazdász

Harsányi Jánost (angol nevén John C. Harsanyi) a 20. század egyik legnagyobb hatású közgazdászaként tartják számon. Úttörő munkásságával alapjaiban járult hozzá a modern játékelmélet fejlődéséhez.

A tudós 1994-ben William Vickrey és John Nash társaságában kapta meg a közgazdasági Nobel-emlékdíjat „a nem kooperatív játékok elméletének egyensúly-elemzéséhez nyújtott úttörő hozzájárulásáért”.

Életútja

Harsányi János 1920. május 29-én született Budapesten, gyógyszerészcsaládban. A Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanult, ahol többek között Neumann János is diák volt korábban.

Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma ELTE) kezdte kémiából, de érdeklődése hamarosan a filozófia és a közgazdaságtan felé fordult.

A játékelmélet mestere volt Harsányi János Nobel-díjas közgazdász

A második világháború idején zsidó származása miatt munkaszolgálatra hurcolták. Egy bátor keresztény barátja segítségével megszökött, majd a háború végéig bujkált. A háború után filozófiai doktorátust szerzett Budapesten, majd 1950-ben, a kommunista rezsim elől emigrált feleségével előbb Ausztriába, majd Ausztráliába. Végül az Egyesült Államokban telepedtek le.

Tudományos munkássága

Harsányi a Stanford Egyetemen tanult tovább, ahol közgazdasági PhD-fokozatot szerzett. Kutatásai középpontjában a játékelmélet állt, különösen az információs aszimmetria problémája, azaz: a gazdasági szereplők gyakran nem rendelkeznek azonos információval egy adott döntési helyzetben.

Az 1960-as és 1970-es években Harsányi kidolgozta az ún. Bayes-Nash-egyensúly elméletét, amely lehetővé teszi, hogy a közgazdászok formálisan modellezzék a döntéshozatalt bizonytalan, információhiányos helyzetekben. Ezzel jelentősen továbbfejlesztette John Nash korábbi modelljeit, amelyek még teljes információs helyzetekre vonatkoztak.

A Nobel-díj

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia 1994-ben Harsányi János, John Nash és Reinhard Selten közgazdászokat tüntette ki a közgazdasági Nobel-emlékdíjjal.

A díjat a nem kooperatív játékelmélet terén végzett kutatásaikért vehették át, amelyek forradalmasították a modern közgazdaságtant, különösen az iparszerkezet, a politikai döntéshozatal és a nemzetközi kapcsolatok elemzésében.

Öröksége

Harsányi munkásságát ma is széles körben alkalmazzák - a közgazdaságtan mellett a politikatudományban, a szociológiában és a filozófiában is. Fontos hozzájárulása volt az ún. társadalmi döntések elméletéhez is - az erkölcsi döntések gazdasági elemzését végezte el.

A kiváló tudós 2000. augusztus 9-én hunyt el Berkeley-ben, Kaliforniában. Nevét ma több egyetem díszdoktori címe és tudományos díjak is őrzik. Magyarországon a Harsányi János Főiskola (később Milton Friedman Egyetem) is tiszteleg emléke előtt.

Harsányi János élete és munkássága nemcsak a tudományos kiválóság példája. Azt is jól mutatja, hogy egy tragédiákkal és megpróbáltatásokkal teli életút is vezethet világformáló gondolatokhoz.

Az ő érdeme, hogy a gazdasági döntéshozatalról alkotott képünk ma sokkal árnyaltabb és mélyebb, mint valaha.

B.A.