Krausz Ferenc - Az attoszekundumok tudománya és a Nobel‑díj
Krausz Ferenc magyar származású fizikus 2023-ban megosztva nyerte el a Nobel‑díjat fizikai tudományokban az attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszerekért. A rangos díjat elnyert kiválóságainkat sorozatban mutatjuk be.
Krausz Ferenc magyar származású fizikus 2023-ban kapott Nobel-díjat: megosztva nyerte el azt a fizikai tudományok terén, az attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszerekért, amelyekkel az elektronok atomon belüli mozgása tanulmányozható.
Korai pályája és képzése
Krausz Ferenc 1962. május 17‑én született a magyarországi Móron. 1985‑ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki diplomát a BME‑n és fizikusi oklevelet az ELTE TTK‑n.
Doktorátusát 1991‑ben a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte, ahol később docens és professzor lett.
Kutatói karrier
Krausz 2003‑tól a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója lett Garchingban, majd 2004 óta a Müncheni Ludwig‑Maximilians Egyetem kísérleti fizika tanszékének vezetője.
A magyar mellett ausztriai állampolgársággal rendelkezik. Tagja az Osztrák Tudományos Akadémiának, de az MTA külső tagja is.
Tudományos eredmények
Krausz Ferencet már az 1990‑es évek elején vonzotta a rövid impulzusú lézerek fizikája, különösen a femto‑ és attoszekundumos technológiák.
Az általa vezetett kutatócsoport a 2000‑es évek elején elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzusokat, lehetővé téve az elektronok atomon belüli mozgásának valós idejű vizsgálatát.
Krausz Ferenc - Az attoszekundumok tudománya és a Nobel‑díj
Ez az áttörés az attofizika — vagyis az attoszekundumos fizika — tudományának megalapozója lett.
Elismerések és díjak
Krausz Ferenc 2006-ban megkapta a Leibniz-díjat. Ugyanebben az évben a Royal Photographic Society Progress Medal‑ját és a Honorary Fellow titulust is elnyerte.
A tudóst 2013‑ban Otto Hahn‑díjjal ismerték el, 2022‑ben pedig a Wolf-díjat is megkapta Anne L’Huillier-rel és Paul Corkummal közösen, az ultrarövid lézertechnológia terén végzett úttörő munkájáért.
2023‑ban a Nobel-díjat Pierre Agostini és Anne L’Huillier társaságában kapta meg.
Mi az attoszekundum és miért fontos?
Egy attoszekundum (10⁻¹⁸ s) a másodperc milliárdod részének milliárdod része. Az elektronok mozgása az atomok és molekulák belsejében ennél az időskálán történik — ezért korábban szinte lehetetlen volt közvetlenül megfigyelni őket ebben a térben.
A Krauszék által kifejlesztett módszerekkel azonban ultrarövid fényimpulzusokkal sikerült ilyen folyamatokat „lefényképezni”, újszerű betekintést nyújtva az anyag belső ütemébe.
Jövőbeli alkalmazási lehetőségek
A módszernek számos alkalmazási lehetősége van a jövőre nézve.
-Elektronikus ipar: a mikrochipek gyártásának precízebb vezérlése, nanotechnológiai alkalmazások.
-Orvosi diagnosztika: az attoszekundumos spektroszkópia használható vérminták molekuláris összetételének vizsgálatára — például tumoreloszlás korai felismerésére tünetek nélkül.
Összefoglalás
Krausz Ferenc világraszóló tudományos karrierjét egy olyan területen építette fel, ahol a fény és az idő legkisebb szeletét kutatják.
A Nobel-díjat fizikai értelemben visszhangos felfedezésért kapta: a fény impulzusainak a legkisebb pillanataival úgy nyitotta meg az elektronok világát, ahogy azt korábban senki. Magyar származása, nemzetközi pályája és jövőorientált kutatásai révén méltán vált világszerte ismertté és elismertté, sőt példává az új tudáshorizont felé törekvők számára.
Fotó: Youtube
Fotó: Youtube
B.A.
