Milton Friedman – Nobel-díjas közgazdász magyar gyökerekkel

Milton Friedman (1912–2006) az egyik legnagyobb hatású közgazdásznak számított a 20. században.

Munkássága forradalmasította a gazdaságelméletet és mély nyomot hagyott a közgazdaságtan gyakorlati alkalmazásában is. 1976-ban elnyerte a Közgazdasági Nobel-emlékdíjat a fogyasztási elemzések, a monetáris történelem és elmélet, valamint a stabilizációs politika bonyolultságainak bemutatásáért.

Friedman 1912-ben született egy szegény, Magyarországról az Egyesült Államokba vándorolt zsidó családban a New York-i Brooklynban. Apja Friedman Jenő Saul, anyja Landau Sára Eszter volt, akik Beregszászról (ma Ukrajna) vándoroltak ki az Újvilágba.

Röviddel a világrajötte után a család New Jersey-be, Rahway-be költözött. Friedman a helyi középiskolában érettségizett 1928-ban, kevéssel a 16. születésnapja előtt.

A Rutgers Egyetemen szerezte első diplomáját, majd tanulmányait a Chicagói Egyetemen és a Columbia Egyetemen folytatta.

 

A második világháború alatt különböző kormányzati szerveknél dolgozott, majd visszatért az akadémiai világba.

Friedman legismertebb hozzájárulása a monetarizmus elmélete, amely a pénzkínálat szerepét hangsúlyozza a gazdasági ciklusok alakulásában. A keynesi gazdaságpolitika térhódításával szemben Friedman azt állította, hogy a kormány túlzott beavatkozása a gazdaságba hosszú távon káros hatású lehet.

„A pénz története az Egyesült Államokban, 1867–1960” című művében Anna Schwartz közgazdásszal együtt elemezte, hogyan járult hozzá a jegybanki politika a gazdasági válságokhoz, különösen az 1930-as évek nagy gazdasági világválságához. Friedman szerint a Federal Reserve hibás monetáris politikája súlyosbította a válságot.

Friedman szenvedélyesen hitt az egyéni szabadságban és a szabad piac erejében. 1962-ben megjelent Capitalism and Freedom (Kapitalizmus és szabadság) című könyvében érvelt amellett, hogy a gazdasági szabadság a politikai szabadság alapja.

Ellenezte a kötelező katonai szolgálatot, a kábítószer-ellenes törvényeket és támogatta az iskolai kuponrendszer bevezetését.

1976-ban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Milton Friedmant Közgazdasági Nobel-emlékdíjjal tüntette ki. Elismerésben részesítették a fogyasztáselmélethez, a monetáris politikához és a gazdaságpolitikai döntéshozatalhoz való hozzájárulásáért.

Friedman hatása a közgazdaságtanra és a gazdaságpolitikára a mai napig érezhető. A Reagan- és Thatcher-kormányzatok gazdaságpolitikája nagyrészt az ő elvein alapult. Bár nézeteit számos kritika érte, még ellenfelei is elismerték intellektuális erejét és a gazdasági gondolkodásra gyakorolt mély hatását.

Milton Friedman nemcsak a közgazdaságtan, hanem a politikai gondolkodás egyik meghatározó alakja is volt. Szemlélete és elméletei továbbra is élénk viták tárgyát képezik, ám kétségtelen, hogy hozzájárulása a gazdaságtudományhoz megkerülhetetlen.

B.A.