A holográfia atyja - Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus

Gábor Dénes (angolul Dennis Gabor) a 20. század egyik kiemelkedő tudósa volt. Főként a holográfia feltalálásával írta be nevét a tudomány történetébe. Munkásságát 1971-ben fizikai Nobel-díjjal ismerték el, amely az optika és információtárolás területén végzett forradalmi eredményeit honorálta.

Gábor Dénes 1900. június 5-én született Budapesten, zsidó származású polgári családban. A tudomány iránti érdeklődése már fiatal korában megmutatkozott, különösen a fizika és az elektrotechnika vonzotta.

Egyetemi tanulmányait a budapesti Műegyetemen kezdte, ezt követően Németországban, a berlini Műszaki Egyetemen (Technische Hochschule Berlin) tanult, ahol villamosmérnöki diplomát szerzett 1924-ben, s később doktorált is.

Gábor az 1930-as években Németországból Angliába emigrált. Itt a British Thomson-Houston Company, majd a brit Standard Telephones and Cables (STC) kutatóintézetében dolgozott.

A tudós fejében 1947-ben - miközben az elektronmikroszkóp felbontásának javításán dolgozott – született meg a holográfia elve: az a módszer, amellyel a fény hullámtermészetét kihasználva háromdimenziós képek tárolhatók és rekonstruálhatók.

Maga a „holográfia” elnevezés a görög „holos” (teljes) és „graphē” (írás, rajz) szavakból ered.

 

Gábor Dénes alapötlete akkor még nem váltott ki széleskörű figyelmet, mivel a technológia – különösen a koherens fényforrás, például a lézer – nem állt rendelkezésre. Csupán az 1960-as években, a lézer feltalálása után vált lehetővé a holográfia gyakorlati alkalmazása, és Gábor úttörő munkája ekkor értékelődött fel igazán.

 

1971-ben Gábor Dénest fizikai Nobel-díjjal tüntették ki a holografikus módszer feltalálásáért és fejlesztéséért.

Az elismerés nemcsak tudományos érdemeit jelezte, hanem azt is, hogy munkássága jelentős hatást gyakorolt a modern optikai technológiákra, adattárolásra és képalkotásra.

Gábor nemcsak kiváló fizikus volt - gondolkodó ember is. Számos esszét írt a technológia és társadalom kapcsolatáról.

Egyik legismertebb műve A jövő feltalálása (Inventing the Future), melyben a technológia felelősségteljes alkalmazásáról és a jövő alakításának lehetőségeiről elmélkedik.

Gábor Dénes 1979. február 8-án hunyt el Londonban. Szellemi hagyatéka azonban tovább él: a holográfia mára az orvosi képalkotástól a művészeteken át a biztonsági nyomtatásig számos területen alkalmazott technológia.

Magyarországon róla nevezték el a Gábor Dénes-díjat, amellyel az innovatív mérnöki és tudományos teljesítményeket ismerik el, de számos oktatási intézmény is viseli a nevét.

B.A.