Hungarikum lett a magyar nyereg és a Pető-módszer is

Bekerült két új érték a Hungarikumok Gyűjteményébe. Nagy István agrárminiszter közölte: a Hungarikum Bizottság döntése alapján a magyar nyereg és a Pető-módszeren alapuló Konduktív Pedagógia Rendszer vált hungarikummá – tudatta az MTI.

A Pető-módszer kapcsán érdemes tudni, hogy konduktor képesítést csak Magyarországon lehet szerezni. Az a köznevelés és a közegészségügy része, a rászorulók ezért a szolgáltatást az állami szociális rendszer keretein belül és támogatással tudják igénybe venni.

A magyar kormány a szolgáltatást 2014 óta elérhetővé tette a határon túli magyarság számára is.

Hungarikummá vált a magyar nyereg is, amely a keleti típusba tartozik, s a könnyűlovasság a törökök elleni küzdelem során is hatékonyan használta azt.

A nyereg fejlődött valamelyest, miután elődeink letelepedtek a Kárpát-medencében. Annak tiszafüredi változata a parasztság mindennapi életének része, ünnepi alkalmain megbecsült tárgy volt.

Új elemekkel bővült a Magyar Értéktár is: az egyik a Magyarország tortája-verseny, amelyet a közlemény alapján immár 18 esztendeje rendez meg a Magyar Cukrász Ipartestület.

 

A tortát hagyományosan magyar alapanyagokból készítik az államalapítás ünnepén, minden évben augusztus 20-án mutatják be a cukrászdák.

A Magyar Értéktár része lett a Bükki ősember-barlang is. Régészeti leletei alapján megállapítható, hogy a Bükk-térségben a történelem előtti idők óta meghatározó az innovatív ember jelenléte – tudatta az MTI.

Ez a terület iparával már az őskorban is jeleskedett, önálló kultúrát is képviselt a babérlevél formájú kőeszköz készítésének technikájával.

Ugyancsak a Magyar Értéktár részévé vált a botanikus kert. A Szarvasi Arborétum az 1800-as években jött létre. Területe 82 hektár, országos természetvédelmi jelentőséggel bír. Hazánk legnagyobb dendrológiai gyűjteményét őrzi, ahogyan a magyarországi növényi génvagyont is.

Ebben az arborétumban áll az egyedülálló idős hegyi mamutfenyő, amely a botanikus kert szimbóluma.

Az Értéktárba kerültek a Régi magyar szőlőfajták, amelyek szerepe megkérdőjelezhetetlen a hazai borkultúrában.

Mint azt az agrárminisztérium közölte, Magyarország több mint száz régi helyi fajtával rendelkezik.

Közülük azonban csupán 10-15 maradt meg jelentékenyebb szinten a termesztésben.

Az ismertebb régi szőlőfajták zöme csak néhány tíz hektáron van jelen, a kevésbé elterjedtek többsége pedig már csupán fajtagyűjteményekben található meg.

A Hungarikum Bizottság döntését követően a Hungarikum Gyűjteményében található elemek száma immár 98 darab, míg a Magyar Értéktárban mostanra 162 kiemelkedő nemzeti értéket tarthat hazánk számon – írta meg az MTI.

Fotó: hungarikum.hu

B.A.