Hungarikum lett a magyar nyereg – konferencián mutatták be a különleges magyar örökséget

Hungarikum lett a magyar nyereg – konferencián mutatták be a különleges magyar örökséget

Konferenciát és kamarakiállítást rendezett a Néprajzi Múzeum Hungarikum a magyar nyereg címmel a Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Központban Budapesten szeptember közepén.

A magyar lovas kultúra egyik fontos örökségét, a magyar nyerget állította középpontba az a konferencia és kamarakiállítás, amelyet szeptember 18-án rendeztek meg a Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Központjában.

A „NYEREGBE! 2.0 – Hungarikum a magyar nyereg” című eseményen szakértők mutatták be a nyereg történetét, szerkezetét és különböző típusait.

A Néprajzi Múzeum, illetve magánszemélyek kamarakiállításán 8 darab nyerget/nyeregvázat, 2 darab tiszafüredi, 1 darab McClellan-nyerget, valamint 2-3 darab Cseppentő-nyerget és könyvasztalt lehetett megtekinteni.

A megnyitót és a köszöntőket a Néprajzi Múzeum részéről Kemecsi Lajos tartotta, valamint a Hungarikum Bizottságtól Bali János.

Az előadások levezető elnöke Gráfik Imre volt.

Az előadások között a jelenlevők meghallgathatták Szőke Péter Hungarikum lett a magyar nyereg című előadását, Wilhelm Ákos a honfoglalás kori nyereg szerkezetének újraértelmezéséről beszélt, Füvessy Anikó a tiszefüredi nyerget mutatta be előadásában.

Szegedi József és Szakács Márton a nyeregről, mint több ezer éves találmányról beszélt egy mai nyerges szemével.

 
Hungarikum lett a magyar nyereg – konferencián mutatták be a különleges magyar örökséget
Hungarikum lett a magyar nyereg – konferencián mutatták be - Fotó: Facebook.com/neprajzimuzeum

Szöllősy Gábor és Malya Pál Új hungarikum: a magyar nyereg, Mayer Tamás McClellan-nyereg: magyar nyereg Amerikában címmel tartott előadást, míg Cseppentő Attila a Cseppentő-nyerget mutatta be.

Az előadók bevonásával zajlott ezt követően a kiállítás megnyitója és a tárlatvezetés is a Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Központjában Budapesten.

A Hungarikumok Gyűjteménye szerint a magyar nyereg története egészen a honfoglalás koráig, a 9–10. századig vezethető vissza. Jellegzetessége a merev faváz, amely két oldallapból, valamint első és hátsó kápából áll. A kialakítás stabil ülést biztosított a lovas számára, miközben a ló hátának védelmét is szolgálta.

A magyar nyereg használata idővel a katonai és mindennapi alkalmazáson túl a társadalmi és kulturális jelentéstartalmakat is magában foglalta. A díszesebb változatok különleges anyagokkal és gazdag díszítéssel készültek, a nyeregmíves mesterség pedig önálló hagyománnyá vált.

A szeptemberi konferencia és kiállítás így nemcsak egy új hungarikumot mutatott be, hanem azt is érzékeltette, hogyan kapcsolódik össze egy több mint ezeréves tárgy a magyar történelemmel, a lovas kultúrával és a ma is élő kézműves tudással.

Kis fotó: Facebook.com/nadudvariszakiskola

B.A.