Magunkról

Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége
(országos szervezet)
 

A szövetség

Elnök:Dr. Pesti Imre
Alelnök:Prohászka Béla
Ügyvezető:Szabó Zoltán Kázmér

A szövetség célja: a magyar nemzeti értékek felkutatása, dokumentálása, népszerűsítése, hagyományaink megőrzése, ezen keresztül a magyarságtudat erősítése.

A szövetség feladata:
Együttműködik a települési, a tájegységi, a megyei, az ágazati, valamint a határon túli magyar közösségek értéktáraival.
Együttműködik mindazon társadalmi szervezettel, szövetséggel, intézménnyel, céggel, amelyek a fent leírt elvekkel azonosulni tudnak.

Alapelv:
A szövetség tevékenységével támogatni kívánja a helyi közösségek értékteremtő munkáját, a kis és középvállalkozások megerősödését, ezen keresztül a magyar gazdaság fejlődését, valamint a munkahelyteremtést, a kutatás-fejlesztést. Alapelvünk a környezettudatos értékteremtő és értékmegőrző gondolkodás meggyökerezésének elősegítése. Kifejezett célunk, hogy a világgazdaságban a magyar érték, illetve a magyar szó a kiváló minőség szinonimájává váljon.

Pozicionálás:
A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége minden érintett szövetségeseként kívánja végezni tevékenységét elősegítve ezzel nemzetünk felemelkedését.


Mintamenza Program

A Mintamenza Program 2010. évben indult el Békés megyéből és annak országos kiterjesztése a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének köszönhető.
A program elsősorban legfőbb célként a gyermekeink, és ezen keresztül az új nemzedékek egészségi állapotának javítását célozta meg. Napi szinten több, mint 2.100.000 ember érintett a magyar közétkeztetésben, mint fogyasztó. Mára magában ötvözi az ország számára fontos és szem előtt tartandó egyéb nemzetgazdasági célokat is.

Ezek közül a legfontosabbak:

- A helyi termelők, és termékek támogatása a Nemzeti Agrárkamarával együttműködve

- A közmunkaprogram segítése, helyi termékek előállítása, biogazdálkodás

- Egészséges, nem utaztatott olcsó tápértékben gazdag szezonális nyersanyagok felhasználása

- A hagyományos magyar étkezési szokások megtartása mellett a fokozatosság elvét követve a közétkeztetés korszerűsítése

- Új, élettani szempontból fontos nyersanyagok bevezetése (hal, vadhús, csicsóka stb)

- Közös munka az élelmiszergyártókkal az egészséges nyersanyagok kifejlesztésére és gyártására vonatkozóan

- A közpénzek hatékony felhasználásának támogatása, közbeszerzések átalakítása

- A közétkeztetésben résztvevők oktatása, a konyhák korszerűsítésének, igényének szakmai támogatása


A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége szakmai ajánlásának köszönhetően a közétkeztetést szabályozó rendelet kidolgozásánál és ellenőrzésénél a jogalkotók a Szövetség szakmai ajánlásait vette figyelembe.
A célok egybecsengenek a Kormányzat közétkeztetéssel kapcsolatos célkitűzéseivel is. A Kormányzat 2015. szeptemberétől óvodásoknál ingyenessé tette az óvodai étkeztetést. Mindezek mellett az iskolai étkeztetés is az eddigieknél is nagyobb támogatottságot kapott 2015-től a szociális étkeztetés kereteinek bővítése révén.
A miniszteri rendelet alkalmazását, folyamatos véleményezését, a rendelet gyakorlati megvalósítását a szakmai szervezetekkel együtt, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége a jogalkotók részére továbbítja, hogy a Mintamenza Program minél jobban eleget tegyen a felnövekvő egészséges nemzedéknek.


Sziget fesztivál 2015.

Európa legnagyobb szabadtéri fesztiválján a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége, és az eredeti magyar gulyásleves is megjelent. Prohászka Béla Venesz-díjas mesterszakács a Hungarikum Falu kínálatából kiemelte a magyar gulyáslevest, ami üstházban, szürkemarhából készül magyar zöldségekkel, magyar fűszerpaprikával, és amelyet természetesen meg is kóstolhattak a Sziget Fesztiválon a Hungarikum Faluba látogató érdeklődők. "A statisztika azt mutatja, hogy 95 százalékban külföldi fiatalok vettek részt a rendezvényen, ezért ez a bemutatkozási, kóstoltatási lehetőség példaértékű az MNHSZ számára" – vélte Prohászka Béla.

Fontos tehát, hogy egy ilyen fesztiválon meg tudjuk mutatni gasztronómiai értékeinket. Az eredeti magyar gulyásleves mellett a Hungarikum Faluban megtekinthető és megkóstolható volt a csabai sütnivaló kolbász és a debreceni kolbász ízelítő is, a desszertek közül pedig a békési Csapó-féle rétes: meggyes, almás, túrós, mákos. A helyszínen frissen készült ételek mellett olyan különlegességek is megjelentek az MNHSZ kínálatában, mint például a szürkemarhából készült snack, de szívesen fogadták a vendégek a tálcán kínált paprikás szalámit is. A legnagyobb érdeklődést mégis az általunk készített eredeti magyar gulyás váltotta ki.



II. Magyar Értékek Napja 2015.

II. Magyar Értékek Napja, Budapest szívében a Szent István Bazilika előtti téren a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége és a Nemzeti Művelődési Intézet együttműködésével, második alkalommal került megrendezésre.

A rendezvény hagyományteremtő céllal kívánta felhívni a figyelmet, a hazánkban és a Kárpát -medencében fellelhető értékek sokszínűségére, azok megőrzésének és továbbadásának lehetőségére.

A Bazilika előtti téren felállított pavilonokban Magyarország 19 megyéje, valamint a határon túli magyarság szervezetei mutatták be nemzeti kultúránk kincseit, hagyományait. A megyék képviselői mesterség - bemutatóval, kézműves - foglalkozással készültek. A rendezvényre látogatók megismerkedhettek a szövéssel, nemezeléssel, fafaragással, szalmafonással, gyöngyfűzéssel, mézeskalács-díszítéssel, sallangolással, csipkeveréssel, de nagy sikert arattak a népviseletes divatbemutatók és a köztéri öltöztetések is.

A színpadon a kiemelkedő eredményt elért amatőr művészeti csoportok bemutatóit láthatták az érdeklődők.

A szabadtéri programokat a Szent István Bazilikában Szentmise követte, majd Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes és a Hunyadi Véndiák Kórus közös hangversenye zárta.


Gulyás

Magyarországról kérdezve külföldi embereket, felsorolásukban az első öt szó között szerepel a gulyás étel neve. Ezt a rangot már a két háború között, az 1920-1930-as években elnyerte, véglegesen az 1960 után fellendülő idegenforgalomnak köszönhetően rögzülhetett más országok népeinek köztudatában és nyelvében. Hozzájárult ehhez a Magyarországról több hullámban kitelepülő, 3 milliós létszámot is meghaladó magyarság hagyományőrző magatartása, mely magyar nemzeti eledelként tette világhírűvé a pörkölt mellett a gulyáslevest is.

A gulyás szó eredeti jelentése a magyar nyelvben tehénpásztor, legelő marhákra vigyázó, azokat terelő személy. A szóátvétel a gasztronómiában a XIX. század elejétől követhető, mai értelemben vett jelentéstartalma csak 1870 után lesz egységes a leíró irodalomban, a kéziratos és nyomtatott szakácskönyvekben. „A gulyásleves ételtípus belépésével az ételnevek használata abban az irányba fejlődött, hogy a köznyelv a gulyás szót egyre inkább kizárólag a gulyáslevessel kapcsolatban: gulyásleves, majd hamarosan a rövid gulyás (marhagulyás) formában használja. A régi ételtípust, amelyből a leves elágazott, pörköltnek nevezik.” Ugyanakkor a gyakran emlegetett falusi- és pusztai eredet aligha lehet igaz, hiszen a népies receptkönyvek a gulyáslevest nem említik. Ennek egyszerű oka, hogy egy falusi közösség magas ára miatt csak ritkán jutott marhahúshoz. A pásztorok és gulyások szegény emberként nem saját állataikat őrizték, hanem uradalmak bérmunkásai voltak. A falusiak vágóhíd, de inkább pénz hiányában nem fogyasztottak marhahúst. A pásztorok a gulyát városi vágóhidakra hajtották, felhasználásuk is ott történt. A megismert történelmi körülmények megengedik a következtetést, hogy a korabeli polgári gasztronómia praktikus okok és szűkös pénzügyi körülmények miatt egyfajta kényszerpályára kerülve hozta létre a gulyáslevest, megkétszerezve - háromszorozva egy rendelkezésre álló étel tömegét. Oka lehetett a népszerűségnek, hogy a tartalmasan elkészített egy tál gulyás kenyérrel kiegészülve a tartós jóllakottság érzetét kelti a leves fogyasztójában. Ráadásul a vendéglátóhelyeken várakozás nélkül, gyorsan asztalra kerül. Így ma is népszerű diákok, turisták, utazók, sportolók és munkások körében egyaránt.

Külön érdekesség a magyar gulyásleves történelmében, hogy 1980 előtt a gondolat szintjén sem fordult meg a hazai gasztronómiában, hogy ne magyar alapanyagokat és fűszereket használjanak az étel elkészítésénél. Sajátos oka ennek, hogy minden hozzávaló a hazai mezőgazdaságban lett megtermelve olyan szinten, hogy jelentős mennyiségben kivitelre is jutott marha- és sertéshúsból, vöröshagymából és fűszerpaprikából. Ma azonban, amikor elárasztották (nem csak) a magyarországi élelmiszer kereskedelmet a nem ritkán bizonytalan eredetű és minőségű alapanyagok és fűszerek, célszerű megemlítenünk a gulyásleves eredeti alapanyagait.

hús: magyar szürke marha- vagy mangalica sertés húsa;
zsiradék: mangalica sertés zsír
hagyma: makói vöröshagyma
paprika: szegedi csípős vagy kalocsai csípésmentes paprikaőrlemény

Egyedül a felsorolt anyagok használat biztosítja azt a minőséget, melyet a magyar vendéglátás hungarikumként ígérhet az éhségét csillapítani kívánó vendégnek és ínyencnek.

Hamburg Kikötőfesztivál 2016.

A 2016. május 05-08. között megrendezésre került a Hamburgi Kikötőfesztivál, ahol Magyarország volt a díszvendég. A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége felkérést kapott, hogy a magyar pavilonban a hungarikumok és értékek gasztronómiai kínálatát mutassa be.

Ajánlatunk összeállításánál figyelembe vettük, hogy minél szélesebb körben ízelítőt adjunk a vendégeknek hazánk gasztronómiai kincseiből. Kínálatunkban szerepelt az „Eredeti magyar gulyásleves”, a „Sült mangalica kolbász egészmagos mustárral”, a „Szürkemarha kolbász tárkonyos tormával”, a „Kalocsai aprópecsenye vecsési káposztával kenyérbatyuban tálalva”, a „Rozmaringos libasült pezsgős párolt káposztával”, és a „Békési túrós, almás, meggyes, mákos rétes kemencében sütve”. Ezen ételek többsége már elnyerte a hungarikum címet. Vendégeinknek a szintén különleges és hungarikum magyar pálinkával kedveskedtünk. Kínálatunk között szerepeltek még a világhírnévre szert tett magyar borvidékek fehér, rozé, vörös borai. Országunk sörfőzési hagyományát a pécsi sörfőzde Mátyás söre képviselte. A legnagyobb érdeklődést az eredeti magyar gulyást kísérte, hiszen a név hallatán mindenki Magyarországra gondol.

A Hamburgi Kikötő Fesztivál a világ legnagyobb kikötőfesztiválja, ahová több mint 3.000.000 vendég látogatott el. Vendégek sokasága kereste fel a magyar pavilont, ahol gasztronómiai kínálatunk óriási érdeklődést váltott ki. Úgy tűnt, hogy Magyarország nemcsak nyelvében, kultúrájában tud különleges értéket adni a világnak, hanem gasztronómiai kultúrája is figyelemre méltó és egyedi.